TÖNKÖLYBÚZA

TÖNKÖLYBÚZA

TÖNKÖLYBÚZA: A tönkölybúza (Triticum spelta) búzafaj, amely a bronzkortól kezdve a középkorig fontos szerepet játszott a népélelmezésben. Magyarországon a 19. század végéig termesztették. Napjainkban a reneszánszát éli a neki tulajdonított jótékony egészségügyi hatásoknak köszönhetően.

(Hazánkban már Kr. e. 6000-ben virágzott a gabonatermelés. Őseink a királyi szkíták nemesítették ki az ős-cirokból az ősbúzát, a tönköly-búzát Kr.e. 12000 évvel. Érdemes megjegyezni, hogy napjainkban Dr. Kalmár Gergely biológia professzor és nemesítő az, aki a 12000 esztendős tönköly-búzát újra életre keltette, és megindította a termesztését. Számos, hihetetlenül jó és nagyszerű tulajdonságánál fogva, mivel ősnövény, ellenáll mindennek, amibe az átlag búza elpusztulna. Nincs szükség növény-védőszerre, mert megfojtja maga körül a gyomokat. Kibírja az aszályt is! Az rekkenő hőség és csapadékhiány ellenére ugyanolyan jó termést hoz, míg a hagyományos búzafajták kiégtek és elpusztultak az aszály következtében. A tönköly-búza kitűnően elviseli az árvizet is, voltak esetek, hogy csak a kalásza állt ki a megáradt folyóból, de amikor az áradás lement, az aratáskor minden gond nélkül megvolt a sértetlen termés. A tönkölybúza mindenféle vegyszer és egyéb manipuláció nélkül termeszthető, igazi túlélő, valódi őserő, olyan becses tartalommal, mely méltán kiérdemli, hogy isteni mannának tartsák.)

A TÖNKÖLYBÚZA

A TÖNKÖLYBÚZA

Állítások szerint a legrégebbi tönkölybúza maradványokat a Nílus-völgyéből ásták ki, amelyek a Kr. e. negyedik évezredből származnak. Ám a legvalószínűbb elképzelés szerint a növény az Alpok vidékén keletkezett. Ismert volt Sumer-ben, Egyiptomban, a yogikus Óind – kultúrában és az Esszénus közösségekben is. Hazánkba a feltevések szerint a Dunán folyó kereskedelem révén jutott el. Magyarországon a XIX. század végéig termesztették, majd lassanként feledésbe merült. Helyét egyre inkább új, nemesített, nagyobb terméshozamú és könnyebben betakarítható búzák vették át

Tönkölybúza mag

Fehérjetartalma felülmúlja a hagyományos búzáét, s az aminosavak közül az aszparaginsav- glutaminsav-, alanin-, metionin-, prolin-, leucin-, izoleucin-, tirozin-, fenil-alanin- és, lizintartalma is nagyobb. Vitamin- és ásványianyag-tartalmára jellemző, hogy megtalálható benne szinte a teljes B-vitamin – csoport (a B12-vitamin kivételével), és niacin, és E-vitamin tartalma sem csekély. Réz-, vas-mangán- és cinktartalma is meghaladja a búzáét. Kalcium-magnézium, foszfor- és szeléntartalma szintén számottevő.

Rendszeres, hosszú távú fogyasztása hozzájárulhat a koleszterinszint-csökkentő és az érelmeszesedést megelőző étrend sikeréhez. A hagyományos gabonaféléknél kisebb szénhidrát- és rosttartalmának köszönhetően cukorbetegek étrendjében is ajánlható. Esszenciális zsírtartalma jótékonyan hat az idegrendszerre

Forrás: Wikipedia

Olvasd el ez a cikket is: 

PH érték

Bármilyen kérdésed van, állunk a rendelkezésedre, keress minket bátran

Árpafűlé búzafűlé Krizsán Tamás

Árpafűlé búzafűlé Krizsán Tamás

By | 2017-07-17T18:41:23+00:00 március 14th, 2017|búzafűléről bővebben|0 Comments

About the Author:

Leave A Comment

error: Content is protected !!

Elég uncsi, de mi is cookie-kat használunk a weboldalunkon. Remélem megváltozik a törvény és nem kell többé ilyen üzeneteket látnod. Azzal, hogy tovább böngészel, elfogadod, hogy tovább használjuk a cookie-kat. Üdv,Tamás További információ

Elég uncsi, de mi is cookie-kat használunk a weboldalunkon. Remélem megváltozik a törvény és nem kell többé ilyen üzeneteket látnod. Azzal, hogy tovább böngészel, elfogadod, hogy tovább használjuk a cookie-kat. Üdv,Tamás

Bezárás